9.rész - Lilimooo

Zacky ma fogja bemutatni nekünk az új barátnőjét. Aki egy szőke, Los Angelesi, Red Sox szurkoló ribanc.
Úgy beszéltük meg, hogy fél8-kor találkozunk az egyik bárban, de mi a fiúkkal már 7-re odaértünk. Mindenki rendelt egy-egy vodkát, és leültünk az egyik sarokban álló asztalhoz.
- Nekem már nem szimpatikus ez a csaj. – sóhajtottam.
- Neked mikor szimpatikus az a lány, akivel Zacky járni kezd? – tette fel a költői kérdést Johnny.
- Helyesbítsünk: mikor szimpatikus bármelyik lány is, akivel egyikünk járni kezd? – kérdezte vigyorogva Matt.
- De, ha én nem vagyok, akkor az a Jasmine, vagy ki, még mindig rajtad lóg, miközben minden második nap megcsal téged. – néztem Johnnyra, mire elfintorodott.
- Mi is lenne velünk nélküled? – mosolyodott el.
Megittam a vodkám, és közben azt próbáltam kitalálni, hogy hogyan fog viselkedni ez a csaj, akinek még a nevét sem jegyeztem meg.
- Hannah, egy kicsit jobban figyelhettél volna Zackyre. – nevetett Jimmy. – Abbey a neve.
- Túlságosan be volt zsongva. – rántottam meg a vállam. – És lemaradtam ott, hogy milyen jó randijuk volt.
A fiúk csak a fejüket rázták, és újabb kört rendeltek. Azon gondolkoztam, hogy mivel lehetne elüldözni a csajt. Esetleg megmutatni neki azt az érdekes videót, amin Zacky van, hogy is mondjam… eléggé oldott hangulatban? Na, az lehet, hogy elijesztené.
- Késnek. – váltott témát Brian. – Bár Zackytől ezt már megszokhattuk nem? – vigyorodott el hirtelen.
Bólintottam, és ittam a vodkámból. A srácok elkezdtek beszélni valamiről, de annyira nem érdekelt, hogy azt se tudtam miről. Csak az ajtót figyeltem, hogy mikor lépnek be, és hogy hogyan fog viselkedni a csaj.
- Jimmy, szerintem tegyél fel neki kérdéseket. – röhögött Johnny. Előtte, és Rev előtt szép számban sorakoztak a poharak, én meg azt se tudtam, hogy mikor rendelték meg azokat.
Jimmy bőszen bólogatott, és láttam rajta, hogy már van egy csomó kérdése, amit fel fog neki tenni. Sóhajtva rendeltem magamnak egy újabb pohár vodkát, és tekintetemet az ajtóra emeltem.
Zacky belépett a bárba, oldalán egy lánnyal. A lány magas volt és vékony, haja ki volt engedve, arcán mosoly. Szemei csillogtak, de a keze ökölbe volt szorulva. Izgult. Vagy félt.
Jimmy követte a pillantásom, majd vad integetésbe kezdett, amit Zacky-ék rögtön kiszúrtak.
- Nos, lássuk kit sikerült becserkésznie. – billentette oldalra a fejét Syn, és végig mérte a csajt.
- Ha bemutatja nekünk, akkor még sokáig látni fogjuk. – Christ intett a pincércsajnak, hogy hozzon még 2 pohár vodkát.
- Sajnos. – morogtam.
Zacky és a csaj odaértek hozzánk, és leültek egymás mellé. A szemem sarkából láttam, hogy Matt szeme megvillan, ahogy a csajra néz, majd arca döbbenetről árulkodott.
Felé fordultam, és kérdőn néztem rá, de ő csak megrázta a fejét.
- Srácok, ő itt Abbey. – mondta, majd a mi nevünket is sorra elmondta. A fiúk – még Matt is - nevetve köszöntötték, nekem viszont csak egy halvány mosolyra futotta.
- Sokat hallottunk már rólad. – mondta Jimmy, mikor a rendelt italokat kihozták. – Zacky mesél. Soookat mesél. – belekortyolt a vodkájába, majd folytatta. – Főleg, ha részeg.
Elővettem a telefonom, és pötyögtem pár sort, majd üzenetben elküldtem Mattnek, hogy mi volt ez az előbb. A válasza egy szóból állt: semmi. Erre felhorkantam, de mintha senki se vette volna észre. Persze, mindenki a lányt figyelte.
- Remélem nem hittetek el semmit! – a csaj nevetését hallva felnéztem.
- Szóval azt tudjuk, hogy hiszel a mikulásban. – Jimmy előredőlt, szemét a lányra szegezte, aki hangosan nevetett. – Komolyan Zack mesélte! És hogy maga vagy az ördög, aki egy fodrász szalonban dolgozik.
- Hozzá fogsz szokni Abbey. – Zacky mosolygott. Láttam, hogy jobb kezével végig simít a csaj combján, aki erre még jobban elmosolyodott. Aha, szóval hosszú távra terveznek. – Ha nem mond igazat, akkor részeg.
- Néhány ember pont akkor nem hazudik, amikor részeg. – morogtam, de ezt csak Syn hallotta meg. Ő is csak futó pillantást vetett rám.
- Nos, mivel Zackyvel jársz, tudnunk kell néhány infót rólad. – biccentett Abbey felé Rev, és megitta a vodkáját. – Például első csók?
Abbey állta a tekintetét, és ivott a koktéljából – mikor rendelte azt meg? – majd megfontoltan válaszolt.
- 13 évesen, nyáron Olaszországban.
- Első részeg este?
- 16 évesen. Kizárólag vodkát ittam azon a bulin. – tekintete a távolba révedt, mintha visszaemlékezne.
- Szüzesség elvesztése? – Jimmy újabb kört rendelt.
- 17 voltam, és egy bulin. De nem emlékszem semmire. – itt elfintorodott.
Nagyot sóhajtottam, és egy húzásra megittam a vodkám. Egész este ez fog menni? Hallgatnom kell, hogy mi történt vele egész eddigi életében? Akkor elég unalmas éjszakának nézünk elébe…
- Ki megyek cigizni. – kivettem az asztalon heverő dobozból egy szálat, megfogtam a gyújtóm és kimentem a bárból. Nem vártam választ, sőt semmit.
Jólesett kimenni a friss levegőre, de hiba volt. Az levegő lehűlt, én meg szoknyában és topban voltam. Pulcsit pedig természetesen nem hoztam magammal.
- Szia. – Matt lépett mellém, és ő is rágyújtott. Biccentettem neki, majd fázósan toporogtam.
- Nem válaszoltál a kérdésemre. – mondtam, miközben szívtam egyet a cigimből.
- Dehogynem.
- A semmi nem válasz. – felsóhajtottam. – Ha nem lenne semmi, akkor nem döbbentél volna le. – a szavamba akart vágni, de nem hagytam. – Egyébként tudtad, hogyha valaki azt mondja semmi, akkor tuti van valami?
- Te aztán makacs vagy! – mosolyodott el.
- Megszokhattad volna. – rántottam meg a vállam.
- Ismerem Abbeyt. – bökte ki.
Aha, ez leesett előbb is. Nem válaszoltam, csak ránéztem. Tudtam, hogy kérdezés nélkül is elmondja.
- Először véletlenül leöntöttem kávéval. Aztán meg együtt is ebédeltünk. – nagyot sóhajtott. – Álmomban sem hittem volna, hogy ő Zacky csaja!
Elnyomtam a cigit, és Matt ugyanígy tett.
- Leöntötted? – vigyorogtam rá.
- Hannah, véletlenül. Ráadásul valószínűleg a kedvenc pólóját, mert nagyon kiakadt. – játékosan összekócolta a hajam. – Gyere, menjünk be, mert mindjárt megfagysz.
A hajamat igazítva ültem vissza Syn mellé. Még mindig folyt a kérdezz-felelek, így hát neki dőltem Brian vállának, és megittam a megmaradt vodkám.
- Hány pasid volt eddig?
- Az egyéjszakás kalandokat leszámítva? – elgondolkozott. – Úgy igazi naagy dúl a love kapcsolatom 3 volt.
Felkönyököltem az asztalra, és a gyújtómmal játszottam. Kattant egyet, és meggyulladt, majd még egyet kattant, és kialudt.
- Hannah. – Syn kivette a kezemből a gyújtót és elrakta. Ezt viszont senki sem vette észre. Nem figyeltek, Abbey-t hallgatták. Csodálkoztam, hogy Brian meglátta azt, hogy mit csinálok. Felsóhajtottam.
Hirtelen cselekedtem. A kezem megindult, aprót billentettem a poharamon, és a tartalma, máris Abbey-re ömlött.
De ahelyett, hogy a lány sikítozva szaladt volna a mosdó felé, csak elmosolyodott. Király. Szóval nem ez a másik kedvenc ruhája.
- Semmi baj, Hannah. – mondta kedvesen. – Már amúgy is ki akartam dobni.
- Hát, akkor nincs mit sajnálnom. – mosolyt erőltettem az arcomra, és a pulthoz sétáltam, hogy a kiömlött piám helyett újat rendeljek. Miközben várakoztam, felpattantam az egyik székre.
- Hannah, mi bajod van? – Zacky leült mellém a másik bárszékre és kérdőn nézett rám.
- Mi lenne? – kérdeztem, és a pulton doboltam az ujjaimmal. Hol a francba van már az a vodka?!
- Direkt öntötted rá Abbey-re a piádat? – teljes testtel fordult felém, és amolyan mindent tudok – rólad pillantással mért végig.
- Honnan veszed? – intettem a csaposnak, hogy még mindig nem kaptam meg a vodkám.
- Hannah. – jelentőség teljes pillantást vetett rám. – Te ilyen vagy.
- Az új csajod vár! – mondtam gúnyosan, és gyilkosan néztem a csaposra, aki még mindig nem hozta a piámat. – Egyébként meg, így megtudtuk, hogy nem egy plázapicsa, aki allergiás arra, ha poros lesz az új rucija.
Zacky hangosan sóhajtott és ott hagyott. Lazítottam a testtartásomon, és abba hagytam a dobolást. Utáltam Zackyvel veszekedni, mert tudtam, hogy jogosan haragszik rám.
Csodák csodájára megkaptam a vodkám, és kortyoltam belőle.
- Hannah, mi történt? – Syn állt mögöttem, és finoman megérintette a hátam.
- Semmi. – rántottam meg a vállam, mire Syn elfoglalta azt a széket, amin előbb még Zacky ült.
- Ja, persze. – horkant fel. Intett a pultosnak, hogy ő is kér egy pohárral. – Zacky azt hitte, hogy jól ki fogtok majd jönni egymással.
- Syn. Nem ismerem ezt a csajt, de annyit tudok, hogy Zack-et és Mattet is átveri. És ez nekem kurvára nem tetszik.
- Hogy jön a képbe Matt? – ráncolta a homlokát Brian mikor megkapta a vodkáját.
- Mindegy. – felálltam. – Jössz?
Brian sóhajtva, és kissé értetlenkedve állt fel. Visszaültünk a többiekhez. Abbey egy zsebkendővel próbálta meg eltüntetni a foltot, de nem igazán sikerült neki.
- Szerintem nekünk mennünk kéne. – Zacky a csajra nézett, aki bólintott.
- Mert? – pislogott Jimmy – Még most kezdődik a buli!
- Szerintem több piát már ne adjatok neki. – mosolygott Abbey.
- Hát, ha te most gondolod ezt, akkor még nem láttad igazán részegen! – nevetett Johnny.
Zacky és Abbey felálltak. Zacky lekezelt a fiúkkal, engem pedig megölelt – de előtte fürkésző pillantással mért végig. A fiúk nem hagyták, hogy Abbey csak úgy lelépjen: megölelgették és így köszöntek el tőle.
Abbey tétován nézett rám, nem tudta, hogy engem megöleljen-e vagy sem. Végül is csak gyorsan intett.
- Örültem Hannah. – biccentett.
Nem válaszoltam, csak néztem, hogy kilépnek az ajtón. A fiúk most whiskyt rendeltek, és cigiztek. Már elmúlt egy óra, és nem voltak sokan – tehát megengedték, hogy rágyújtsunk.
Brian elővette az én gyújtómat, amivel ez előbb játszottam, és körbe adta. Mikor hozzám jutott volna, kikapta a kezemből.
- Hé! – kiáltottam fel. – Cigizni akarok. – kezemben tartottam a meggyújtatlan szálat.
Syn vigyorogva gyújtotta meg a cigimet. – Nem kapod vissza, mert képes vagy felgyújtani az egész bárt!
A fiúk jót röhögtek ezen – bár már volt bennük egy kis alkohol, szóval sok mindenen röhögtek – és újabb kört rendeltek.
- Amúgy Hannah. – Matt rám nézett. – Miért is öntötted le a ruháját?
Nem válaszoltam, csak durcásan, bosszankodva néztem magam elé. Miután kihozták a Bacardimat, szótlanul iszogattam.
- Tudom mi a baja! – Jimmy kiáltására néztem fel. – Féltékeny!
Kikerekedő szemekkel néztem rá. Hogy én? Erre a szőkére? Féltékeny? Ez megőrült?
- Féltékeny vagy, mert egy új csaj jön a csapatba. – aha, szóval már ott tartunk, hogy benne lesz a csapatban. Oké. – Attól fél, hogy nem foglalkozunk vele többet.
Syn rám nézett. Atyám, azok a szemek! Mintha belém látna. Vagy belém akarna látni.
- Én… - kezdtem.
- Tényleg azt hiszed, hogy, csak mert jön valaki, aki Zack csaja, téged elfelejtünk? – kérdezte Syn csendesen.
Nem tudtam válaszolni. A fiúk mind engem néztek. Az ajkamat harapdáltam.
- Hannah! – Matt nevetve ölelt át. – Nyugi már!
- Azt hiszed, itt hagynánk a szarban? – Christ rám vigyorgott.
- Hülye vagy. – Jimmy csak ennyit mondott. De ezzel elérte, hogy elmosolyodjak.
- Ebben igaza van. – Syn felemelte a poharát, és intett, hogy mi is tegyünk így. – Igyunk… - itt elgondolkodott. Valószínűleg beütött nála a sokadik vodka. – Ránk!
Koccintottunk, majd a fiúk egy huzamra megitták a vodkájukat. Én csak szürcsöltem a Bacardimat.
Tudtam, hogy ez a csaj más. Hogy Zacky nem csak egy éjszakára én nem is pár napra akarja.
Körülbelül hajnali 2-ig röhögcséltünk, mikor az egyik pincércsaj megkért, hogy távozzunk. Mi voltunk az utolsók, és a nő is fáradtnak tűnt.
Kimentünk a bár elé. Elköszöntem a fiúktól és le akartam inteni egy taxit.
- Haza kísérlek. – mondta Syn, miután megölelgettem Johnny-t. Elköszöntünk a többiektől, és gyalog indultunk haza.
Nevetgéltünk, majd mikor hozzám értünk, bekísért. Az ajtóban állt, és ment volna el, mikor elmosolyodott.
- Nem hiányzik valamid?
Elgondolkodva néztem rá. – A gyújtóm! – belenyúltam a dzsekije zsebébe, de nem találtam. – Kérem vissza! – követeltem nevetve.
- Keresd meg! – incselkedve vigyorgott rám.
Egész közel voltam hozzá, és átkutattam az összes zsebét. Végül az egyik farzsebben találtam meg az öngyújtóm. Nevetve fogta ökölbe szorított kezem, próbálta visszaszerezni az én gyújtóm.
- Túlságosan is makacs vagy. – nevetett, majd komolyan nézett rám (már amennyire tudott.) – De mi mindig itt leszünk Neked. Csak tudd.
Már csak pár centi volt köztünk. Elengedte a kezemet, feje pedig vészesen közelített felém. Aztán…
Homlokon puszilt.
- Jó éjt, Hannah! – mosolyogva lépett hátra, és fordult meg. Majd elment, én pedig automatikusan becsuktam utána az ajtót.
Visszamentem a szobámba, és ledőltem az ágyra. Nem volt kedvem átöltözni, vagy bármi mást csinálni, csak aludni akartam. Jó sokáig. Magamban pedig eldöntöttem, hogy ha valaki 11 előtt felmer ébreszteni, azt megnyúzom.