4. fejezet - . xLenorax

Utálom a hétfőket. Kócosan ültem fel az ágyamban a telefonom pityegésére, lekapcsoltam és kicsoszogtam a hálóból. Első utam a kávéfőzőhöz vezetett, feltettem egy kávét, majd bekapcsoltam a rádiót és bementem a fürdőbe. Kifésültem a hajamból a csomókat és hátra fogtam egy hajgumi és egy anyag hajpánt segítségével. Megmostam az arcom és a fogam, kisminkeltem magam és kiengedtem a hajam, szétráztam kicsit és bementem a szobába, közben már éreztem a kávém mennyei illatát. Kinyitottam a szekrényt és kivettem a világosszürke Yale-s pulcsim, amit még a bátyámtól kaptam, amikor oda járt, a fekete rövid rakott szoknyámat és a fiókból előhalásztam a fehér combfixemet és felöltöztem. Kimentem a konyhába közben énekelgettem a rádióval. Kiöntöttem egy csészébe a kávém és leültem a konyha asztalhoz, kényelmesen szürcsölgettem a kávét egy cigi társaságában. Lassacskán elfogyott a kávém, előkerestem a fekete tűsarkúm, fogtam a táskám és a kocsi kulcsom és elindultam a fodrászatomhoz. Szerencsémre elkerültem a dugókat és hamar oda értem. Kinyitottam, átvettem a cipőmet és vártam az első vendégemet.

Két óra fele elindultam a közeli Subwaybe, hogy vegyek valami ebédet magamnak. Feltettem a napszemüvegem és útnak indultam. Nem volt annyira meleg, mint tegnap így nem bántam, hogy a Yale-s pulcsimat vettem fel. Rossz szokásomhoz híven nem volt bezipzárazva a táskám és valami vadbarom, akinek olyan nagyon sietős dolga volt nekem jött és leverte a vállamról a táskám.

- Vadbarom!- kiáltottam utána.- Fantasztikus…

Leguggoltam és elkezdtem összeszedegetni a szétszóródott cuccaimat. Még egy kéz nyúlt a cuccaim felé, felnéztem, az a srác volt, aki múltkor leöntött a Sturbacksban. Felálltam és beraktam a cuccaimat a táskámba. A srác is felállt.

- Tessék-, tartotta felém a cuccaim, és féloldalasan mosolygott.
- Köszönöm…- elvettem tőle a cuccaimat és azokat is begyömöszöltem a táskámba.
- Hát nem furcsa, hogy megint összefutunk?- mosolygott.
- De igen nagyon…- elengedtem egy mosolyt és megigazítottam a vállamon a táskám.
- Ha már úgy is megint egymásba botlottunk, Matt vagyok- mosolygott.
- Abbey- felé nyújtottam a kezem, kezet fogtunk.
- Hova tartasz?
- A Subwaybe- az út túloldalán lévő étteremre mutattam.
- Én is épp oda megyek, nem baj, ha csatlakozom hozzád?- elgondolkodtam… végül is baj lehet belőle.

- Nem-, mosolyogtam.

Átmentünk az úton be a Subwaybe. Amíg sorban álltunk és megvettük a kajánkat nem sokat beszélgettünk. Befoglaltunk a sarokban egy asztalt és leültünk.

- Itt laksz?- kérdezte.
- Hát itt LA-ben, de messzebb.
- És, hogyhogy erre felé szoktál lenni?
- Nem messze van a fodrászatom, így hát leginkább itt vagyok.
- Fodrász vagy?
- Igen lassan négy éve- mosolyogtam.
- Az szép. És mindig is itt laktál?
- Nem európai vagyok…
- Akkor ezért olyan furcsa néha a kiejtésed- mosolygott.
- Igen- zavartan mosolyogtam és lehajtottam a fejem.- Sok helyen laktam már- újra ránéztem.- Leginkább Európában költöztünk, de itt Amerikában is laktam egy csomó helyen.
- Hol laktál utoljára?
- Atlantában, onnan költöztem ide egy barátnőmmel.
- E-elnézést…- felnéztem egy tízen éves csaj állt előttünk és Matt-et bámulta, egy kis füzet volt a kezében egy tollal.- K-kérhetek egy a-autógrammot?- Matt elé tartotta a füzetet és tollat.
- Természetesen- elbűvölően a csajra mosolygott, aki szemmel láthatóan majd összeesett ettől az egyszerű gesztustól, elvette tőle a füzetet és a tollat, oda firkantotta a nevét és visszaadta a lánynak.- Tessék.
- Köszönöm- azzal sarkon fordult és elviharzott, gúnyosan mosolyogtam rá mikor visszafordult felém.
- Mi az?- megdöbbent arcot vágott.
- Színész vagy?
- Nem.
- Író?
- Nem- elmosolyodott,- ilyen külsővel?
- Igaz is… ümm zenész?
- Igen- elvigyorodott.
- Várj- végig mértem,- énekes?
- Pontosan.
- Valami rock bandában?
- Metál.
- Feltörekvő?
- Híres.
- Akkor lehet ezért vagy olyan ismerős?- elgondolkodva ittam bele az üdítőmbe.
- Lehetséges.
- Nem, biztos, hogy nem azért mert híres vagy, nem emlékszem a hangodra.
- Akkor viszont nem tudom, honnan lehetek ismerős neked.
- Hát ez örök rejtély marad- mosolyogtam, ránéztem az órára.- Jesszus mennem kell…
- Hova?
- Visszadolgozni, mi földi halandók azt is csináljuk- mosolyogva kacsintottam.
- Haha, vicces vagy- mosolygott.
- Örültem Matt, majd még talán találkozunk.
- Remélem igen.
- Hali- intettem.
- Szia.

Kimentem az étteremből és elindultam vissza az üzletembe. Ahogy leültem a pult mögé megszólalt a telefonom. Felkaptam és megnéztem a kijelzőt. Alicia.

- Szia-, szóltam bele.
- Na, szép! Neiltől kell megtudnom, hogy a báros csávó elhívott randira!- felnevettem.
- Ne haragudj- mosolyogtam.- Amúgy milyen lett a tetkód?
- Tök jó! Képzeld az a csaj csinálta, akit láttunk a bárban a fiúkkal tudod, mikor oda mentél ahhoz a sráchoz.
- Nem mentem oda hozzá szögezzük le, csak elmentem mellettük, amúgy meg nem emlékszem semmilyen csajra…
- Gondolhattam volna, hogy csak a srácot nézted. Teljesen elvarázsolt mi?
- Hát most, na…- elkezdtem játszadozni a szoknyám szélével.- Képzeld, találkoztam egy sráccal…
- Na, már is lecseréled?
- De hogy is.

- Akkor?
- Hát tegnap előtt leöntött kávéval a Starbucksban, ma meg megint összefutottunk. Egy gyökér srác leverte a vállamról a táskám és Matt…
- Ohh szóval Mattnek hívják- hallottam a hangján, hogy elmosolyodott.
- Igen, szóval Matt megsegített felszedni a cuccaimat.
- Na, várj mikor találkoztál vele?
- Hát igazából nem találkoztam vele egyszer csak láttam, hogy valaki segít felszedni a cuccaimat és Ő volt az.
- Aha, folytasd- izgatott volt a hangja.
- Bemutatkozott, megkérdezte hova megyek, mondtam, hogy a Subwaybe és megkérdezte, hogy nem baj-e ha csatlakozik hozzám azt mondtam, hogy nem, így hát együtt ebédeltünk.
- És helyes?
- Hát nem nézz ki rosszul, meg kedves is. Képzeld oda jött hozzánk egy tízen éves csaj, hogy autogramot kérjen tőle.
- Híresség?
- Igen még hozzá énekes valami rock együttesben. Amúgy nagyon ismerős valahonnan, de nem tudom honnan…
- Lehet pont, ezért mert egy énekes.
- Nem hiszem, mert a hangjára emlékeztem volna, ha hallottam volna a tv-ben vagy a rádióban. Nem hiszem, hogy emiatt szerintem láttam valahol az utcán, vagy valami bárban.
- Lehetséges. Amúgy, holnap olyan hat fele megyünk át Neillel hozzád oké?
- Várj, megnézem.
- Jaj, ez a határidőnaplód…
- Muszáj, a vendégek miatt- kinyílt az ajtó és egy fiatal srác jött be rajta.
- Hello- köszönt.
- Szia, foglalj helyett mindjárt befejezem ezt a telefont- felcsaptam a kiskönyvecskét és átböngésztem.- Jó a hat óra, csak négyig vagyok.
- Okés akkor hatra megyünk, puszi.
- Szia-, kinyomtam.

Hazafelé még beugrottam a boltba és bevásároltam másnapra. Tudtam, hogy ha átjönnek, mindent fel fognak enni, főleg ha filmet is nézünk és már pedig fogunk nézni. Otthon elpakolgattam a megvásárolt cuccokat, majd beültem a tv elé és keresgéltem a csatornák között, de nem volt semmi jó. Kikapcsoltam és egy cigi társaságában kiültem az erkélyre. Néztem a naplementét közben hallgattam a város zaját. Soha nem tudtam eldönteni, hogy a kisvárosokat vagy a nagyvárosokat szeretem-e jobban, de azt biztosan tudtam, hogy Európát jobban szerettem. Figyeltem, ahogy a természetes fényt felváltják a lámpák fényei. A telefonomért nyúltam és tárcsáztam a bátyám számát. Türelmesen vártam, míg felveszi, közben rágyújtottam egy újabb cigire.

- Szia Kisgömböc- szólt bele.
- Haha, vicces vagy…
- Tudom- hallottam a hangján, hogy vigyorog.- Na, mi van?
- Hát tudod megjött a havim és iszonyatosan görcsöl a hasam…
- Okééé…
- Hiányoztok.

- Te is nekünk elhiheted.
- Mark…
- Igen?
- Tudunk beszélni egy kicsit?
- Természetesen. Mi a baj?
- Nincs baj. Csak beszélni szeretnék veled.
- Hát hajrá- elmosolyodtam.
- Megismertem egy nagyon aranyos srácot, szerdán fogunk randizni.
- Hogy ismerted meg?
- Aliciaval voltunk egy bárban és ott.
- Hogy hívják?
- Zacky.
- És normális?
- Hát, amíg beszéltünk a bárban az volt. Meg mikor felhívott akkor is.
- Ezt jó hallani… ömm hugi tudom, hogy azt mondtam, hogy ráérek, de igazából mennem kéne…
- Ohh persze menj nyugodtan- mosolyogtam.
- Még beszélünk.
- Igen, szia.
- Szia, vigyázz magadra.
- Te is. Jó éjt.
- Neked is.
- Puszilom apáékat.
- Átadom, szia.
- Szia- kinyomtam.

Elszívtam a cigim és bementem a lakásba. Lezuhanyoztam és befeküdtem az ágyba. Szerencsére holnap senki nem jön reggel így nyugodtan aludhatok. Reménykedtem, hogy minél hamarabb eltelik a holnap, de izgultam is a randi miatt. Vajon hova fog vinni? Jó lesz-e? Ahjj remélem jó lesz. Mikor felkeltem egyből mentem a konyhába egy kávéért, muszáj volt felpörögnöm, hogy gyorsabban teljen a nap. Elkészültem közben megittam a kávém. Elindultam a munkába közben a rádióval együtt énekelgettem. Ma szerencsére csak három vendégem volt és őket is gyorsan lezavartam. Elpakolgattam a boltban meg elintéztem néhány számlát. Elindultam hazafelé, otthon előpakoltam a szekrényemben lévő összes ruhát és kikészítettem a kajákat és italokat. Késnek… nem igaz. Mindig késnek, ha együtt jönnek. Már vagy 20 perce vártam őket mikor végre megszólalt a csengő, fénysebességgel nyitottam ki az ajtót, barátaim vigyorogva álltak előttem.

- Bocsi a késésért- mondta Al azzal bejöttek a házba.
- Nagy volt a forgalom- folytatta Neil.
- Oké semmi baj. Már elővettem a ruhákat…
- És kaják meg piák?
- Azok is megvannak- mosolyogtam.
- Nos, akkor már csak a zene kell és kezdhetjük is!- mondta Al és azzal bekapcsolta a magnóm és valami válogatás CD-t rakott be.

Végig válogatták az egész ruhatáram és mindenféle összeállítást csináltak, közben fogyott rendesen a martani és a wishky. Még szerencse, hogy jól bírjuk a piát. Voltak érdekesebb összeállítások, amiken jót röhögtünk, hogy hogy áll rajtam. Alicia is beszállt a divatbemutatóba így Neil lett az egytagú zsűrink. Több féle ruhát próbáltam fel, ami bekerült a „Tökéletes” kasztba, ilyen volt például egy halvány rózsaszín pánttalan ruha, ami a térdemig ért és a jobb mellemnél volt rajta egy fekete rózsa, egy tűzvörös, ami a derekamtól lefelé terült szét és a nyakamon volt a pántja. Egy fehér fekete övvel a derekán, egy királykék, ami a térdem alá ért. Egy egyszerű pink színű. Még órákig válogattunk ezek közül a ruhák közül mire megtaláltuk a tényleges tökéletest.

Egy fekete kocka kivágású ruhát, az alján tüll volt. A mellrész alatt pedig egy vastag rózsaszín szalag.

 Nagy jól állt és még az estére is tökéletes volt. Mikor sikerült kiválasztani hozzá a cipőt is beültünk a tv-m elé Neil berakta a filmet, amit hozott. Elkezdtük nézni közben elfogyasztottuk a maradék kaját. Mikor vége lett a filmnek, ami olyan kettő fele lehetett, elbúcsúztak és elindultak haza. Én nagyjából visszapakolgattam a cuccokat a szekrénybe elől hagyva a kiválasztott ruhát és a cipőt. Kidobáltam a szemetet és elmentem zuhanyozni, bebújtam az ágyba. Nehezen aludtam el, mert izgultam a találkozó miatt. Végül csak sikerült valahogy elaludnom.

Reggel a borzalmas kaputelefon hangjára keltem. Miért szól ez a szar? Alicia-ékat Fred mindig beengedni. Kikászálódtam az ágyból és a kaputelefonhoz mentem, de mire felvehettem volna abba maradt a csöngés. Álltam pár másodpercig az ajtó előtt majd visszaindultam a szobába, hogy visszafeküdjek. Már majdnem odaértem a pihe-puha ágyamhoz mikor megszólalt az ajtócsengő, visszamentem és kinyitottam az ajtót. Nem hittem a szememnek ez mit keres itt?

- Anya?- döbbentem le.
- Szia édesem!- mosolyogva tárta ki a karját, hogy öleljem meg, volt mellette két bőrönd, nem ugye nem? Ugye nem akar itt maradni?